31.rész

És meghoztam a részt!:) http://www.youtube.com/watch?v=2zNSgSzhBfM <---- Hallgassátok meg, nagyon szeretem!:) És ha kérhetném akkor kommenteljetek, mert ha azt látom hogy sokan vannak akiknek tetszik a blog, akkor megpróbálom a részeket is hamarabb hozni. Puszi:*

A napok gyorsan teltek, mire észbe kaptam már eltelt egy hét a Harry-vel való veszekedésem óta, és 2 nap múlva már indulunk is haza. Harry amit megígért azt be is tartotta. Nem beszél Taylorral.Persze mindig elmondtam neki, hogy nem ezt akartam elérni, csak azt hogy többet legyünk együtt. Ő ezen mindig csak mosolygott, és magához szorítva csak ennyit mondott :  tudom. Látom rajta hogy nem hiányzik neki az hogy Taylorral beszélgessen örökké, fontosabb vagyok neki mint Taylor.Őszintén szólva nem tudom mi lenne velem Harry nélkül.Most érzem azt életemben először, hogy teljes vagyok. Eddig olyan voltam mint egy tengerpart tenger nélkül.De a tengerpart tenger nélkül nem teljes.Az már nem is tengerpart....
A mai reggel is ugyanolyan volt mint az utóbbi időben. Az utóbbi napjaink már eléggé unalmasan telnek, nem nagyon tudunk mit csinálni már.Ennek az egyik oka az volt, hogy már majdnem mindent megnéztük amit akartunk.A másik pedig az idő.Olyan meleg volt most, hogy majdnem megfőttünk.Nem is értem ezt az időjárást sem. Otthon hideg van, itt meg ötszáz ágra süt a nap.
Szóval reggel szokásosan felkeltem, mint mindig Harry előtt. Ő még édesen szuszogott mellettem.Felkaptam magamra egy otthoni ruhát, raktam egy kis szempillaspirált.Már itt nem volt minden okés, éreztem hogy szédülök, de betudtam a nagyon meleg időnek.Majd mentem a konyhába.Szerencsére nem mi voltunk a sorosak kaja készítésben, ezért nyugodtan dobtam le magam a székre.
- Hello kicsilány.- köszön Liam, miközben a reggeli pirítóssal ügyködik.
- Reggelt.- intek kómásan.
- Hú, nem nézel ki valami jól.-állapítja meg
- Nem érzem jól magam.- fogom meg a fejem.
- Menj vissza, pihenj még.- tanácsolja Daddy.
- Jobban járok.- válaszoltam, majd elindultam az emeletre.
Ahogy lépkedtem felfele, egy elviselhetetlen émelygés tört rám.Úgy érzetem hogy ide fogok okádni.Ahogy tudtam elsprinteltem a wc-ig,  és még pont jókor értem oda.Kiadtam magamból mindent.Felszedtem magam a földről, és megmostam a fogamat.Már éppen visszaakartam indulni a szobába, de újra ez az érzés kerített hatalmába.De most szerencsére nem hánytam, csak hányingerem volt.Jobbnak láttam hogy inkább itt maradok a budiba, nehogy odahányjak Harry-re.A szemeben összegyűltek a könnyek, a hasamba nyilalló fájdalom miatt.Mi van velem? Tettem fel magamnak a kérdést.De ezen nem tudtam tovább gondolkodni, mert újra feljött belőlem minden.A könnyek patakokban folytak le az arcomról, nagyon megijedtem.Nem akarok beteg lenni.Már persze a legrosszabbra gondoltam.Már egy jó ideje bent ülök amikor nyílna az ajtó, gondolom valaki beakar jönni,de bezártam szóval ez nem jött össze.
- Ki vagy?- kopog, a hangok alapján Zayn.
- Uh, Lana.- válaszolok gyengén a hasamat fogva.
- Minden rendben?- kérdezi
- Persze, semmi baj.- válaszolok
-Akkor beszeretnék menni.- rángatja az ajtót.
- Menj a lentibe ez foglalt.- kérem meg.
- De én ide szeretnék bemenni.- dörömböl
- Mondom hogy foglalt.- 
- Engem nem tudsz hülyíteni Lana, tudom hogy baj van.Engedj be kérlek.- üti megállás nélkül az ajtót.
Inkább beengedem minthogy szóljon Harry-nek. Lassan odamásztam négykézláb az ajtóhoz, majd kattant a zár és belépett rajta.
- Zárd be.-kérleltem a földről.
-Szent...... Jól vagy?- segít fel a földről, majd leültet a kád szélére.
- Nem.- válaszolok tömören
- Mid fáj?- néz mélyen a szemembe.
- A hasam, plusz hányok mint az állat.És nem tudom mi bajom van.Zayn, ugye nincsen semmi bajom?- kérdezem könnyezve.
- Lana, te nem vagy...? Tudod.. Öhm..- makog
- Mi?- törlöm meg a szemem.
- Tudod, azok szoktak hányni, meg azoknak fáj a hasuk akik terhesek.- válaszol
A meglepődöttségtől még levegőt is alig tudtam venni.Dehogy vagyok terhes.Hogyan is lennék, ha Harry-vel még nem voltunk úgy együtt.
- Nem vagyok terhes.- válaszolok higgadtan.
- Honnan tudod?- kérdezi
- Onnan, hogy még nem feküdtünk le.- nézek rá
- Komolyan?- kérdezi meglepetten.
- Zayn, te most komolyan ezen lovagolsz? Nemhogy inkább örülnél hogy nem vagyok terhes, vagy aggódnál hogy mi lehet akkor bajom.Nem, te inkább ezen vagy kiakadva.- röhögök fel 
- Jó férfiből vagyok.- mosolyog
A következő pillanatban Zayn-t kikerülve rohantam a wc-hez. Már megint.De jó.Zayn a hajamat fogta, hogy legalább azt ne hányjam össze.Majd miután megbizonyosodtam róla hogy nem fogok újra hányni, megmostam ma már ötödjére a fogam, majd visszaültem a kádszélére.
- Ha megkérhetlek szólnál Harry-nek? Szükségem van rá.- kérem meg Zayn-t.
- Persze, küldöm.- megy ki.
Odaálltam a mosdókagylóhoz, belekapaszkodtam majd megnéztem a tükörképemet.
Elég csodás.Mint egy halott.Fehér arc, piros szemek.
A tükörbe látom hogy Harry rohan be, majd magához ölel.
- Jól vagy?- fújja ki a levegőt.
- Nem.Egyáltalán nem.- ölelek vissza
- Annyira megijedtem.Zayn szólt hogy valami baj van veled.- simogatja  fejemet.
- Hányok, és fáj a hasam.Zayn azonnal azt hitte hogy terhes vagyok.- nézek fel rá
- De mivel ez nem lehetséges, bemegyünk a kórházba mert más a bajod.- kap fel 
- Várj, és mi van ha behányok a kocsiba?- kapaszkodok belé
- Akkor majd kitakarítod.- mosolyog
- Gondolhattam volna.- mosolyogtam én is.
A konyhába érve a többiek nagyban  reggeliztek de amikor megláttak minket mindenki abbahagyta a kajálást. Harry felvázolta a helyzetet, majd elindult velem a kocsiba.A többiek még  utánunk ordítottak hogy jönnek utánunk, csak felöltöznek, és hogy kitartás.Az út rövid volt, hála Harry-nek aki a megengedettnél  gyorsabban hajtott.Szerintem ő idegesebb volt mint én.
A kórházhoz érve kikap a kocsiból, és rohan be velem az orvoshoz.Hiába mondom neki hogy nincsen semmi bajom, őt ezt nem hatja meg.Várni kellett egy kicsit hogy betudjunk menni, én közben pedig azon imádkoztam hogy nehogy hányjak. Harry megállás nélkül szorongatja a kezemet, amiből azt tudom leszűrni hogy tényleg ideges.Majd végre behívott az orvos .Harry a kezemet fogva jött be velem, aminek nagyon örültem.Nem akartam egyedül bent lenni.
-Akkor Lana Edems.- nézi a lapot, amit ki kellett tölteni.
-Hányinger, szédülés,és hasfájás a panasz.- olvassa fel.
- Pontosan.- ülök fel a vizsgáló asztalra.
-Akkor egy kicsit megvizsgálom.A fiatal ember bent maradhat?- kérdezi tőlem
- Igen, szeretném ha bent maradnak.- válaszolok